Helyszín: Noszvaj Barlanglakásai Szombaton: A nyári Napfordulós szertartás este 17.00- tól. Vezeti: Vitéz Imrich Zoltán Az év legrövidebb éjszakája a nyári napforduló. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően – világszerte – örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak. Szeretnénk most mi is a barlangok különleges tereiben csatlakozni, tisztelegni a minket hordozó Föld előtt. – Tisztító ,gyógyító meditáció – Földanya ölében a barlangok mélyén, csatlakozás, hangfürdő – Hagyományos tisztulás mágikus Tűzugrás által. Meseláng Ezen az estén csatlakozunk a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület mesék éjszakája programjához is, Tátrai Vanda mond mesét, és ha kedved van, hozz a tűz mellé te is egy történetet! Felnőtt program. Szabad téren, és a barlangokban. Hozz magaddal egy mécsest! Kezdés 17.00 Ételt italt hozhatsz magaddal. Gyógynövény teát készítünk. Belépő az egész esti programra: 2000.- Vasárnap Családi túra a kaptárkövekhez, egy elfeledett szakrális helyszín különleges tereihez, a Bükk lábának dombjai között! Indulás 9.00 kor, nehézség: átlagos Belépő a délelőtti családi programra 1500/fő Hogy is volt? A neolitikus idők óta jelentőségteljes ez a nap az emberiség történetében. A kelták, a germánok, a szlávok és az északi népek többsége már a kezdetektől megünnepelte ezt, a Föld és az Ég nászának tartották e különös napot, s ennek megfelelően is tisztelegtek előtte. Mivel a keresztényi logikába is beleillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János (Iváb) napjává tette. Európa szerte – különösen az északi és a szláv népek – gyakorolták Szent Iván varázslatos éjszakáján a mágikus praktikákat, amelyek a megtisztulással, gyógyítással, az egészség megőrzésével, szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel voltak szoros kapcsolatban. Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, s a tűz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is. Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, s a tűz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is. Szent Iván napi magyar népszokások A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. „A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását – népies nevén lobogózást – a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte” – mondta lapunknak Hegedűs Vilmos kultúrakutató. A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Hegedűs megemlíti még, hogy gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.
A GeoTarget programajánlója
« Összes
Noszvaj – Szentiváni szertartás a barlangokban
június 20 @ 17:00 – június 21 @ 17:00
Szentiván éji hétvégi megújulásra várunk benneteket, a különleges atmoszférájú barlangjainkba.
Regisztráció
https://www.mesejaro.com/masolat-regisztracio-manooka/
Helyszín: Noszvaj Barlanglakásai
Szombaton:
A nyári Napfordulós szertartás este 17.00- tól.
Vezeti: Vitéz Imrich Zoltán
Az év legrövidebb éjszakája a nyári napforduló. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően – világszerte – örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak.
Szeretnénk most mi is a barlangok különleges tereiben csatlakozni, tisztelegni a minket hordozó Föld előtt.
– Tisztító ,gyógyító meditáció
– Földanya ölében a barlangok mélyén, csatlakozás, hangfürdő
– Hagyományos tisztulás mágikus Tűzugrás által.
Meseláng
Ezen az estén csatlakozunk a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület mesék éjszakája programjához is, Tátrai Vanda mond mesét, és ha kedved van, hozz a tűz mellé te is egy történetet!
Felnőtt program.
Szabad téren, és a barlangokban.
Hozz magaddal egy mécsest!
Kezdés 17.00
Ételt italt hozhatsz magaddal. Gyógynövény teát készítünk.
Belépő az egész esti programra: 2000.-
Vasárnap
Családi túra a kaptárkövekhez, egy elfeledett szakrális helyszín különleges tereihez, a Bükk lábának dombjai között! Indulás 9.00 kor, nehézség: átlagos
Belépő a délelőtti családi programra 1500/fő
Hogy is volt?
A neolitikus idők óta jelentőségteljes ez a nap az emberiség történetében. A kelták, a germánok, a szlávok és az északi népek többsége már a kezdetektől megünnepelte ezt, a Föld és az Ég nászának tartották e különös napot, s ennek megfelelően is tisztelegtek előtte.
Mivel a keresztényi logikába is beleillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János (Iváb) napjává tette.
Európa szerte – különösen az északi és a szláv népek – gyakorolták Szent Iván varázslatos éjszakáján a mágikus praktikákat, amelyek a megtisztulással, gyógyítással, az egészség megőrzésével, szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel voltak szoros kapcsolatban.
Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, s a tűz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is.
Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, s a tűz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is.
Szent Iván napi magyar népszokások
A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. „A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását – népies nevén lobogózást – a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte” – mondta lapunknak Hegedűs Vilmos kultúrakutató.
A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Hegedűs megemlíti még, hogy gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.
Details
Event Navigation