
Mezőkövesd
A Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Borsodi-Mezőség vidékén fekszik, Egertől 20, a megyeszékhely Miskolctól pedig 50 kilométerre.

A Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Borsodi-Mezőség vidékén fekszik, Egertől 20, a megyeszékhely Miskolctól pedig 50 kilométerre.

Dunaújváros egy 42 ezer lakosú ipari város a Duna partján, Fejér vármegye déli részén.




Püspökladány Hajdú-Bihar vármegye nyugati részén, a Hortobágy peremén fekvő város, 14 000 lakossal. A település neve a középkorban felbukkant, történetét a püspöki birtoklás és a








Budapest XI. kerülete (1934–1950 között Szentimreváros, 2005 óta hivatalosan Újbuda) a főváros legnépesebb kerülete, lakossága 148 517 fő (ezzel – Budapestet nem számolva – Magyarország


Székesfehérvár Fejér vármegye székhelye, Közép-Dunántúl központja. 2011. január 1-jén 100.570 fő volt a lakossága, 2022. október 1-én tartott népszámláláskor 95.856 fő, ami 5% csökkenés.


Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.

A város Budapest déli határa mellett található. Lakosságát (2020.: 40 105 fő) és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése.

Törökszentmiklós Jász-Nagykun-Szolnok vármegye harmadik legnagyobb települése, Szolnoktól 20 kilométerre keletre fekszik.

Kiskunfélegyháza Budapest és Szeged között az M5-ös autópálya mellett, Bács-Kiskun vármegyében fekszik.





Kiskunhalas Budapesttől 148 kilométerre délre, Kecskeméttől 63 kilométerre dél-délnyugatra fekszik. Az 1920–1940 és 1945–1950 között Bihar vármegye székhelye volt, mivel a trianoni békeszerződés alapján Nagyvárad


Az Alföld keleti részének közepén helyezkedik el, a Berettyó folyó partján, Debrecentől 40, Nagyváradtól mintegy 35 kilométerre.

